A Kék Királyság hetedik királyának, Kamaitonak nagyanyja. Az utolsó rátermett és méltó nőnemű uralkodója a Shion-dinasztiának, aki elődeivel ellentétben a belpolitikára fektette a hangsúlyt. Mérsékelte és arányosította az adórendszert (az ő nevéhez fűződik a 30%-os rendszer, vagyis hogy mindenki bevételének 30%-át köteles beszolgáltatni az udvarnak [uralma előtt ez 50% volt]), a hadsereg nyugatiasítása, a kódexmásolás elindítása. Külpolitikájában nem volt ilyen sikeres - nehezen tudta kézben tartani a nagyanyja, Kikaiko által megszerzett területek gazdaságát. Utolsó éveiben azon dolgozott, hogy helytartói rendszerrel orvosolja a problémát, azonban ezt már nem érte meg. A rossz nyelvek szerint az erősödő nemesi réteg fosztotta meg hatalmától és életétől egyaránt. Leánya, Taiko már csak halovány árnyéka volt anyjának, javarészt az udvar irányított helyette. Ebben közrejátszott az is, hogy a leány csupán 12 volt, mikor trónra került.  Életében erényes asszony volt, 60 éves uralkodási ideje alatt kitartott egyetlen férfi mellett. Kevesen tudják, hogy férjével - mivel a házasságuk politikai alapokon nyugodott - a viszonya kizárólag baráti volt. Sosem ismerte az igaz szerelmet. 

VII. Kamaito király, a Buja

A dinasztia legkérdésesebb uralkodója. Sosem akart király lenni, züllött életet élt és mindene volt a szórakozás. Egyaránt vonzódott mindkét nemhez. Nőies viselkedése és öltözködése kiverte a biztosítékot az udvarnál. Állandó botrányairól volt híres, a köznép folyton róla pletykált. Öntörvényű és szabadszellemű volt, az uralkodást teljes mértékben a hivatalnokaira bízta, ő maga semmiben sem volt érdekelt. A gyengekezű udvar ellen azonnal fellépett a hatalomra éhes nemesi réteg, akiket Kamaito király maga is szívélyesen támogatott. A korabeli pletykák szerint számtalan nemes úr szeretője volt, házasságok mentek tönkre miatta. A nemesség egy idő után átvette az irányítást az udvar és az ország felett, és Kamaito király irányításával kedvükre kormányozták a Kék Királyságot. Nem akadt köztük azonban egy sem, aki képes lett volna megragadni a hatalmat, így a folyamatos széthúzások és viszálykodások miatt az ország színvonala süllyedésnek indult, a gazdaság romlott, éhinség tört ki.
Kamaito királyra szeszélyes és könnyelmű uralkodóként emlékeznek a krónikák. Ha olyan kedve volt, aranyat osztatott a nép közt, ha olyan, adókat emelt vagy nincsteleneket végeztetett ki. Nem szerette, ha ellent mondanak neki. Hisztérikus és kegyetlen uralkodó volt, csak az érdekelte, hogy kedvére tegyenek, hízelegjenek neki. Mindene volt a pénz és a szórakozás, a testi örömök. Halála után több alacsony származású asszony is jelentkezett, hogy gyermekében Shion vér csörgedezik. Mivel akkoriban még lehetetlen volt megállapítani, ez igaz-e vagy sem, az udvar általában busás végkielégítéssel elhallgattata őket, próbálták fedezni Kamaito király kalandjait.

VIII. Kageito király, a Báb

Kamaito király halála után egy ágyasától származó fia, Kageito került uralomra. Bár jó érzéke volt a kormányzáshoz, a nemesség még foggal-körmmel kapaszkodott a hatalmába. Az elsődleges céljuk az volt, hogy megőrizzék hatalmukat és presztízsüket, és az országot a saját javukra irányítsák. Kageito, mivel mindössze 15 évesen került trónra, sajnos nem tudott fellépni ellenük, így végül a nemesség bábjává vált. Bár idősebb korában próbálkozott saját reformokat bevezetni a gazdaság fellendítésére, és próbálta elvenni a nemesség kiváltságos jogait is, nem volt elég ereje a törvényei érvényesítésére az önfejű és kevély nemesség körében. A nemesség teljhatalmát majd fia, Kuraito király diktatúrája töri meg.

IX. Kuraito, a Fekete és X. Shiraito, a Fehér uralma

Kuraito király idején Ikaris gazdaságilag és harcászatilag egyre nagyobb és fejledtebb országgá nőtte ki magát, ezért Kuraito egyre nagyobb fenyegetésnek érezte őket. Háborút robbantott ki a két állam közt, amit nyugati országok erejének bevonásával meg is nyert. Ezután nem csak leigázta és elfoglalta Ikarist, hanem kiirtott mindent, ami az új rendre veszélyt jelentett. Ezt a diktatorikus, véres időszakot mindkét ország sötét koraként emlegetik. A súlyos adók, a kegyetlen megtorlások Ikarist a kihalás szélére sodorták, de szerencsére Kuraito király véres uralma nem tartott sokáig. A pletykák szerint hirtelen halálát egy ikarisi ágyasa okozta, aki mérget csempészett a borába.
Ezek után fia, Shiraito vette át a trónt (egyes pletykák szerint Shiraito nem a királynétól, hanem egy ikarisi ágyastól származott, de ezt a két ország ma sem szívesen ismeri el, hisz ez azt jelentené, hogy a mai uralkodók őseiben ikarisi vér csörgedezik, ami megtörné a Kék királyság hegemóniáját). Shiraito enyhített apja szigorán, megengedte Ikarisnak, hogy minimálisan fegyverkezzen, eltekintett a megtorlásoktól és csökkentette az adókat is. Sokkal nagyobb szabadságot azonban nem engedett Ikarisnak.
Kuraito és Shiraito király idején, bár kormányzatuk majdnem teljes ellentéte volt egymásnak, a Kék Királyság virágzott és fejlődött, így az ő nevüket gyakran együtt emlegetik. Ők azok, akik megteremtették (Ikaris leigázásával és okos külpolitikai lépésekkel) a mai királyság anyagi jólétét és pompáját, diplomáciai szilárdságát, nagyságát.

XII. Zeito király, az Alapító

A jelenlegi Shion fivérek apja. A Shion uralkodóknak jellemzően sok gyerekük volt, nem csak az adott királynétől, hanem gyakran törvénytelen gyerekek is születtek egy-egy ágyastól. Zeito király volt az első uralkodó, aki bár tartott szeretőket, de minden gyermekét felesége, Zeiko szülte. Hat gyermek édesapja, öt fiat nemzett, ebből a legidősebbet, Kikaitot szánta a trónra, azonban a palotán belüli puccskísérletben elvesztette a fiát. Gyermekeit mind különböző szellemben nevelte attól függően, milyen jövőt szán nekik. Mivel Akaitora a Vörös Hercegség és a gyakran rendetlenkedő Dhirios uralkodását akarta bízni, ezért keménykezű, határozott hercegnek nevelte - ha neki adja a Kék Királyságot, Kaito gyengekezűsége alatt Dhirios fellázadna. Így aztán belenyúlt az öröklési rendbe, és kiemelte mind közül Kaito fiát, mint a Kék Királyság következő örökösét. Szigorú, ellentmondást nem tűrő, keménykezű uralkodó volt nem csak a palotán kívül, de azon belül is. A családjához úgy állt, mint az országa bármely emberéhez. Törvényeket és szabályokat állított fel, mint uralkodó és családfő, melynek minden alattvalójának meg kellett felelnie. Apaként a felelőssége és kötelességtudata nagyobb volt, mint a szeretete, de idős korában, halála közeledtével megmutatta, hogy szereti a gyermekeit. Mindig is sokat törődött a jövőjükkel.
Zeito király sajátos, nyers uralkodói vénával rendelkezett, ami virágzó belpolitikai törekvései ellenére megmérgezte külpolitikai kapcsolatait. A Kou Birodalommal kifejezetten elharapódzott a viszonyuk, amikor Zeito király egyszerűen magáénak nevezte több kétes szigetcsoport felügyeletét is. Udvariatlansága és hímsoviniszta megnyilvánulásai sértették Rika királynő önbecsülését, Ekuriával a jó viszony pedig javarészt fia, Kaito közreműködésének volt köszönhető. Bár senki sem szerette, az tény, hogy kőszívűsége és minden rossz tulajdonsága ellenére talpra esett, igazságos és remek ösztönökkel megáldott uralkodó volt, aki mindig is tudta, melyik ösvényt érdemes választani a sok közül.

XIII. Kaito király, a Kék Madár

XIV. Dhi, a Sárkányokkal suttogó

Az első nem tisztavérű Shion a trónon Aoi országalapítása óta, ezt azonban az udvar népén kívül kevesen tudják. Dhi Dhirios földjéről származik eredetileg, nevét az ott folyó legnagyobb folyóról, a Dhi-ről kapta. Emberkereskedelem által kerül a Kék Királyságba, a szüleit azonban nem ismeri. Mióta az eszét tudja, körülbelül 8 éves koráig egy helyi földesúrnak tesz szolgálatot, míg egy nap Kaito király meg nem vásárolja, megszabadítva őt a láncaitól. A dalnok, Len megtanította őt a nyelvre, a helyi szokásokra. Azóta pedig a palotában éldegél, mint trónörökös. Apjaként tekint Kaito-ra, még ha nem is köti össze őket vér. Kezdetben nem vonzotta az uralkodás, mára azonban kihívást lát benne, és izgatottan várja a napot, amikor a korona a fejére kerülhet. Az elsőszülött, vérszerinti trónörökössel, Katsuhiko-val gyakoriak az öröklési renden való vitáik. Menyasszonya Peko, Akaito herceg fogadott leánya. Nevét azért kapta, mert kiskorában békét teremtett egy sárkánycsalád és a Vörös Hercegség közt csupán azzal, hogy beszéli a sárkányok nyelvét. 

Időszámítás

Most a Róka évét írjuk (2015), a Kék Királyság 652. évét. A Királyság időszámítása a Shion-dinasztia megalapítójának születésétől kezdődik, és egészen addig fog tartani, míg ez az ág ki nem hal.
Ezen időszámításban 12 jellegzetes állatöv váltogatja egymást évi rendszerességgel:

- Kék Madár
- Sárkány
- Róka
- Főnix
- Tigris
- Unikornis
- Farkas
- Kígyó
- Majom
- Delfin
- Medve
- Sas

Ahogy egy ciklus a végére ér, körforgásszerűen újraindul. Azt mondják, az az uralkodó, aki a születésének megfelelő állatöv évében kerül a trónra, nagy tetteket hajt majd végre. Ez a hit a dinasztiaalapítótól ered, aki létrehozta ezt a rendszert. Ő maga a Kék Madár évében született, és a Birodalom megalapításával legendás tetteket vitt véghez. Azóta erre csak háromszor volt példa: a 300-as években egy Majom jegyében született férfi került trónra a Majom évében, Kaito dédapja Tigrisként kormányzott, és Shion Kaito, aki a Kék Madár évében született, szintén ebben az évben foglalta el apja helyét a trónon.
Egy év 12 hónapból áll. A hónapok elnevezéseiről és felosztásáról itt olvashatsz bővebben.