A kontinensen négy évszak váltja egymást: tél, tavasz, nyár és ősz. Minden hónap egyedi, a Kék királyságra és az adott időszakra jellemző nevet visel, és egy év tizenkét hónapból áll. A tél hideg, fagyos és rengeteg hóval jár, a nyár viszont enyhe, 30 fok fölé ritkán megy a hőmérséklet. Az ősz és a tavasz híres gyönyörű tájairól, lombhullató erdeiről és virágzó növényeiről, valamint szezonális ünnepeiről.

Tél
A hó és a fagy beköszönte. Nem ritka a -15 fok, és a több méteres hó, mely reggelre akár a házakat is belepheti. A tél örök, ha egyszer beköszönt, nem enyhül, a jég nem olvad fel, csak mikor végleg átadja helyét a tavasznak.
- Jégvirág hava (kwari)
- Süvöltők hava (uri)
- Hosszú menetelés hava (maori)

Tavasz
Az újjászületés szimbóluma a Kék Birodalomban. A fák és a virágok rügyezni kezdenek, a levegő megtelik élettel, zölddel. Tartanak egy télbúcsúztató és egy tavaszköszöntő ünnepséget is országszerte.
- Áradás hava (shiori)
- A Királyság hava (tsuuri)
- Virágzás hava (kaori)

Nyár
A nyár viszonylag enyhe, de a forróságot a tűző napon nehéz elviselni. A Királyságot szerencsére kétoldalról hegyvonulatok árnyékolják, így azonban párássá, fülledtté válik az idő, főleg a vizek mentén.
- Béke hava (mouri)
- Kék Madár hava (keiri)
- Aratás hava (hawari)

Ősz
A színek évszaka, mikor a lombhullató erdők mezítelenre vetkőznek, s a levegőben terjengő halál és elmúlás szagát elnyomja a színözön. Az ember bármerre lép, bogarakba és elhalt falevelekbe ütközik.
- Elmúlás hava (naori)
- Háborúk hava (reiri)
- Szél hava (paori)

Földrajz

A Kék Királyság a Köztes-tenger és a Luryi-öböl között helyezkedik el, földjén csupán egyetlen folyó, az Aok halad át, s annak mellékága, a Kis-Aok.
A kontinens hegyekkel körülvett, két hegységláncolat húzódik rajta: délen, dél-nyugaton a Kék hegység, míg keleten az Iuri-hegység. Az ország belseje felé haladva egyre több pusztával, síksággal, alfölddel találkozni.